A magyar büszkeségről
A büszkeségnek sok szinonimája van:
önérzet, öntudat, önbecsülés, méltóság, gőg, önelégültség, önteltség, dölyfösség, kevélység, pökhendiség, beképzeltség, sértődékenység
Ezek a szinonimák jól mutatják azt, hogy a büszkeség jelölhet pozitív és negatív tulajdonságot is.
A büszkeség valamilyen saját értéktudatot képvisel. Származhat pozitív önértékelésből, mely önbizalmat és méltóságot ad, vagy önmagunk túlértékeléséből, ami beképzeltséget vagy más negatív viselkedést eredményez. Gyakori eset az is, ha saját kisebbségi komplexusaink megoldására a büszkeséghez folyamodunk, ami sértődékenységet vagy más negatív viselkedést eredményez. Ilyen belső konfliktusok okozója lehet az önmagunkkal szembeni túl magas elvárások, vagy olyan események melyeket, mint igazságtalanságot vagy megalázást éltünk át. Gyakori probléma, amikor valaki a belső önbecsülését próbálja erősíteni azzal, hogy valamivel mindig többnek akarja láttatni magát, mint a másik. Az ilyen ember beszédében általában csak önmagával van elfoglalva, vagy becsmérlően mutogat másokra.
A büszkeség ellentétes oldalán a szerénység, alázatosság, kishitűség, megalkuvás, önmegtagadás, megalázkodás, hízelkedés stb. fogalmak szerepelnek, bár ezek a tulajdonságok nem mindig zárják ki a büszkeséget.
Lehet valaki belső büszkesége ellenére szerény, sőtt alázatos is. Ennek gyönyörű példája volt Krisztus. Arany János Toldija szintén szerény ember volt, de büszkeségét soha nem adta fel. Sikerei ellenére mindig megmaradt szerénynek és emberségesnek. Arany János ezzel próbálta megmutatni, hogy miben rejlik egy igaz magyar valódi értéke.
Az egyéni büszkeséghez hasonlóan beszélhetünk a nemzeti büszkeségről, mely nagyon hasonlóan viselkedik. Pozitív értelemben erősíti a nemzet öntudatát, önértékelését, méltóságát. Negatív értelemben, ha nem tud párosulni a szerénységgel, akkor bomlasztja a nemzet valódi erejét. (Amikor egy nemzetet igazságtalanság ér, könnyen egyfajta belső komplexus keletkezik, ami a negatív önérzet felé vezeti.) Minden esetben, ahol a felebaráti szeretet és az emberi értékek rovására a nemzeti érzelmek kerülnek előtérbe, a nemzet hanyatlásnak indul. Ez a folyamat nagyon nehezen kezelhető, mert sok emócióval töltött, hamis hazafisággal és a hazafiság mutogatásával párosul (magyarkodás). Általában csak komoly nemzeti katasztrófák árán változik meg.
Itt Ady Endre versét idézném, részlet:
Sem utódja, sem boldog őse
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.
Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.
...
Az első versszakban Ady Endre megtagadná származását, gyökereit, őseit, magyarságát? Miért mondja ezeket? Azért, hogy kiemelje: az érték az emberben van, csak utána lehet magyar, szlovák vagy más nemzetiségű. Ezzel azt is mutatja nekünk, hogy minek van alárendelve a helyes nemzeti büszkeség és egymás iránti viszonyunk.
Márai Sándor ezt még keményebben fogalmazza meg:
“A haza végzet, nem pedig trükk és mutatványszám. A hazafiasság a legszemérmesebb magatartás, olyasféle kötés és parancs, melynek mutogatásával nem szabad tapsokat aratni. De hányan és milyen lehetetlen alkalmak ürügyén élnek ebből a trükkösített, fröccsös hazafiasságból – élnek és éltek, mert ez a legbiztosabb mutatványszám mindenféle pódiumon.”
Természetesen akad más példa is: Wass Albert szavai (lásd a képen) már nagyon könnyen félreérthetők és kicsavarhatók, amit a legtöbb ember félre is értelmez. Pedig valójában csak egy nemzet van, mert végső soron Krisztusban nincs zsidó sem görög … Minden ember a sajátjaiért éljen mert, ha helyesen teszi ezt, akkor azzal a világ minden emberéért is él, ami valódi célja a szeretetnek.
Akárhogyan is közelítjük meg problémáinkat, minden esetben arra jutunk, hogy a legnagyobb fegyverünk a TURUL, a fény madara. Ez a fény képes áttörni minden emberi butaságot és negatív erőt. Az emberiség saját sorsát keseríti meg azzal, hogy a negatív erőkkel is próbál sikert elérni (például a politikában), mert ez a siker csak ideiglenes lehet. Nem számol azzal, hogy újabb élete (inkarnációja) során azzal az igazságtalansággal fog szembesülni, amit maga hozott létre (illetve ahhoz hasonlóval). Sok szenvedésnek és időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a TURUL szárnyra kapjon és magasba repüljön minden ember szívében.
Feladatunk, hogy csak a fény fegyvereivel küzdjünk, mert ez a legerősebb fegyver mindenek között.
Ott ahol zúg a négy folyó dalszövegben: " ...vissza száll a magyar TURUL madár ... kigyúlnak a magyar tüzek lobogó szemek..." Komoly szellemi értelmük van ezeknek a szavaknak. Nem Magyarország határai a fontosak itt, hanem a magyarság szellemi határai és szellemi ereje (feltámadása), amit a TURUL képvisel.
Magyarságból jó példát mutatott nekünk Kodály Zoltán és Bartók Béla is, hiszen szlovák és román népdalokat egyaránt gyűjtöttek, mivel ők még jól tudták miben rejlik a magyarság valódi értékrendje (lásd Bartók Béla: Román táncok).
Az sem véletlen, hogy sok magyar uralkodó (és neves ember) felesége más nemzetiségű volt, példát mutatva ezzel az egész népnek. Éppen ezért tudott valamikor Magyarország nagy lenni, arról nem is beszélve, hogy sok nagy magyart ismerünk, aki valójában más nemzetiségű volt stb.
(Aki nem hiszi járjon utána.)
Ezért kaptunk más népek fiaitól annyi szellemi kincset is, gondoljunk csak a Monti csárdásra vagy Johannes Brahms: Magyar táncokra stb., ami a magyar kultúra szerves része, de nem magyarok alkották.
Sorolhatnánk még nagyon sok mindent, de azt hiszem felesleges, hiszen aki akarja érti, aki pedig nem akarja, az úgy is megtalálja a negatív oldalát mindennek.
Utószóul Kossuth Lajost idézném, aki - németül, szlovákul, latinul és később angolul is jól beszélt - Szent István gondolatait idézi a magyarság helyes értékrendjét illetően:
"Legelőbb is, ami a jogokat illeti: bátran ki merem hívni a világtörténelmet, mutasson nemzetet, mely annyira türelmes, igazságos és szabadelvű volt más fajok és nemzetiségek iránt, mint a minőknek magukat a magyarok bizonyították a legrégibb időktől folyvást mind e mai napig.
Már Szent István, Magyarország első keresztény királya,..., egyetlen fiához intézett híres politikai intelmeiben különös súllyal ajánlotta a lehető legnagyobb szabadelvűséget országának más fajú lakosai iránt, s a legfigyelmesebb tekintetet nyelvük és szokásaik iránt, és ez intését még azon állítással is indokolta, hogy a nyelvegység gyöngévé teszi az országokat."
Tény viszont az, hogy Kossuth Lajos ezt az elvet ugyan szépen megfogalmazta angliai cikkében, de a valóságban - sok érdeme ellenére - a túlzott magyarosító törekvései nem éppen ezt tükrözték, melyek nem is maradtak visszhang nélkül. Sok nemzetiség erősen sérelmezte politikáját, ami mély nyomot hagyott közös történelemünkben. 1
( 1848. október 17.-én a magyar kormány elfogatóparancsot adott ki Stúr, Hurban és Hodzsa ellen, akik egyfajta autonómiát akartak elérni a szlovákoknak. 1, 2, 3
Ezek a sérelmek később a trianoni békeszerződésre is hatással voltak.)
Érdekességként csak annyit említenék még meg, hogy Kossuth Lajos nagybátyja Kossuth György - kinél Kossuth Lajos ifjú korában több időt töltött - a szlovák nemzet felemelkedéséért is harcolt (levelezett Stúrral és J. Kollárral is), bővebben lásd: 1, 2, 3, 4
(Valószínű, hogy éppen Kossuth György lehetett az, aki a fiatal Kossuth Lajos életét megmentette, aki egy alkalommal majdnem belefulladt a kerti tóba.)
A származással és nyelvvel kapcsolatban lásd bővebben:
Biblia vonatkozások a magyarsággal kapcsolatban. FLAISZ ENDRE: Népek, nyelvek és hitek családfája, Valláskárosodás
A MAGYAROK ŐSTÖRTÉNETÉRŐL (PDF) (bár ezt a cikket már elavultnak mondhatjuk a legújabb kutatások eredményei szerint)
Hogy volt, hogy nem volt
Vége a rágalmazásnak, hogy Anonimus hazudott, beszélgetés Neparáczki Endrével: Kik voltak az ősmagyarok?
Neparáczki Endre: A honfoglalók genetikai származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archeogenetikai módszerekkel PDF
Árpád-ház és genetikai „szenzáció”: tévedés történt, mást mond a kutatás
A TAROT bölcsességének magyar vonatkozásai
Góg és Magóg ellentéte