Menu

A 12 drágakő és az EFÓD

A drágakövek rövid áttekintése
efod A. Tisztán átlátszó kövek, (melyek persze lehetnek átteszőek is) :
  * Gyémánt 10
  * Korund 9 (rubín, zafír...)
  * Chysoberyl 8.5 (macskaszem, alexandrit ...)
  * Beryl 7-8 (beryl, smaragd, aquamarin (kék), morganit (rózsaszín), smaragd (zöld), bixbit (vörös), aranyberill (heliodor), maxixe (sötétkék), goshenite (színtelen/átlátszó) )
  * Spinel 8
  * Topaz 8
  * Zirkon 7-8 (hyacinth, jargon ...)
  * Gránát 6.5-7.5 (hessonit ...)
  * Turmalin 7-7.5
  * Chryzolit 6.5-7 (olivín, chryzolit (krizolit), periodot ...)
  * Kvarc 6.5-7: (ametiszt, citrin, hegyi kristály ...)
  * 2-2.5: Borostyán
B. Nem tisztán átlátszó kövek:
  * Áttetsző kövek:
       * Chalcedonok: chalcedon, chysopras, karneol, sardius, achátok, onyx, sardonyx, jáspis (Az ókorban az áttetsző, általában zöld színű kalcedont jáspisnak nevezték!)
       5.5-6.5 Opal
       * Jade, nefrit
C. Nem áttetsző kövek:
       * Jáspis (Viszont az ókorban az áttetsző, általában zöld színű kalcedont is jáspisnak nevezték!)
       * Lapis lazurit
       * Türkiz
       * Malachyt
       * Koral, Igazgyöngy

Navaratna

A keleti asztrológiában a drágakövek analógiája a bolygókhoz kapcsolódik, mely nem annyira védikus, inkább asztrológiai iratokra épít i.sz. 6 századból, mint Navaratna ismert:
Rubin a Nap számára,
Gyöngy a Hold számára ,
Vörös korál a Mars számára ,
Smaragd a Merkúr számára ,
Sárga zafír a Jupiter számára,
Gyémánt a Vénusz számára,
Kék zafír a Szaturnusz számára,
Hessonit a Rahu számára (a felszálló holdcsomópont)
Macskaszem a Ketu (a leszálló holdcsomópont) számára.

Megjegyyés:
A védikus Navaratna drágakövekkel kapcsolatos pontos rendszer és azok bolygókhoz rendelése valójában az i.sz. 6. század körül kezdődött el komolyabban, a klasszikus indiai asztrológiában, különösen a Hindu asztrológiában (Jyotiṣa). Az i.e. 6. század körüli időszakra a drágakövekkel kapcsolatos vallási és asztrológiai elméletek valóban már jelen voltak, de a pontos Navaratna-összeállítás és a drágakövek hozzárendelése a bolygókhoz, amit ma is ismerünk, későbbi időszakokban fejlődött ki.
A drágakövek és bolygók közötti szoros kapcsolat valóban az indiai asztrológiában (Jyotiṣa) alakult ki, és az egyik legfontosabb szöveg, amely erről szól, az "Surya Siddhanta" (ami egy asztrológiai mű, és valószínűleg a 4. és 6. század között keletkezett), de a Navaratna konkrét drágakőrendje és az ahhoz kapcsolódó rendszerek széleskörű elterjedése az i.sz. 6. századra tehető.
Ez azt jelenti, hogy a drágakövek és a bolygók közötti konkrét rend és azok szimbolikus szerepe, amit ma Navaratna néven ismerünk, nem volt jelen már az i.e. 1. évezred-ben, és nem volt olyan közvetlen és konkrétan rögzített rendszer. A drágakövekkel kapcsolatos említések találhatók a korábbi szent szövegekben is (például a Mahabharatában vagy a Puránákban), de ezek inkább szimbolikus és vallási értelemben vannak jelen, mint egy pontos asztrológiai rend.
A pontos hozzárendelés, amit ma is használunk, és amely minden egyes bolygót egy-egy drágakőhöz köt, tehát valószínűleg a 6. század körüli indiai asztrológiai iskolák munkájának eredménye, amelyek finomították és rendszerezették a korábbi asztrológiai megfigyeléseket.
A drágakövek és bolygók közötti pontos kapcsolatrendszer nem volt ismert korábban, és nem a védikus kor egyik legkorábbi szent szövegében található, hanem inkább a későbbi asztrológiai tradíciókban alakult ki.

A drágakövek az ezoterikus hagyományokban

RNDr. Vladimír Kropáček, DrSc: Drahé kameny v historii, pověrách a esoterice (1999) Ebben a könyvben talállható több táblázat a 12 asztrolgiai jegy és a drágakövek hozzárendelését illetően, külömböző források szerint: babiloni, zsidó, káldeus, arab, római, Isidorus, lengyel, orosz, olasz. Ezekből a táblázatokból egy összefoglaló táblázatot közlök az egyes drágakövek és a 12 csillagjegy megfeleltetését illetően:

Csillagjegy	A drágakövek hozzárendelése a csillagjegyekhez 10 külömböző hagyomány szerint	János apostol
Halak	4 x jáspis (3 x hematit)	jáspis, 12₁
Kos	6 x zafír (1 x jáspisz)	zafír, 1₂
Bika	5 x achát (3 x smaragd)	chalcedon (~achát), 2₃
Ikrek	4 x smaragd (3 x achát / 2 x chalcedon)	smaragd, 3₄
Rák	4 x onyx ( 2 x rubín, 1 x karneol)	sardonyx (~onyx), 4₅
Oroszlán	6 x karneol (2 x sardonyx, 1 x rubín)	karneol (sardius), 5₆
Szűz	5 x chryzolit (2 x sardonyx)	chryzolit (~olivín), 6₇
Mérleg	6 x akvamarín / 4 x beryl	beryl, 7₈
Skorpió	7 x topáz (2 x beryl)	topáz, 8₉
Nyilas	5 x rubin, 4 x türkiz	chryzopras, 9₁₀
Bak	7 x gránát (3 x hyacinth, 1 x hessonit)	hyacinth (~zirkon,~gránát), 10₁₁
Vízöntő	7 x ametiszt	ametiszt, 11₁₂

* Ebben a táblázatban azok a kövek melyek csak egyszer fordultak elő egy csillagjegyben nincsenek feltüntetve, csak akkor ha az a kő előfordul az előtte vagy az utánna következő csillagjegyben is.
* Legnagyobb meglepetésemre ez az összesítő táblázat pontosan megegyezik a zsidó hagyományok szerinti táblázattal.

A 12 drágakő a Bibliában

"A város falának alapköveiminden drágakővel ékesek.
Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon,
a negyedik smaragd az ötödik szárdonix, a hatodik karneol,
a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz,
a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt." (Jelenések 21:19)

Itt talán fontos megjegyezni, hogy a jáspist és az aranyat is áttetszőként írja le a Jelenések (21:11). Az ókorban az áttetsző, általában zöld színű kalcedont jáspisnak nevezték (például Dioskorida: De materiamedica, Gaius Plinius Secundus: Historia naturalis, Claudius Galenus és Oribasius orvosok).
A jáspis itt kiemelt fontosságú, mert "Új Jeruzsálem" határfalai is jáspisból vannak Jelenések 21:18 szerint. Ez talán egyfajta ellentétet is mutat a Jelenések 17:3,4 versben szereplő kéjnővel, akit vörös, bíbor, skarlát színekben láthatunk, szintén drágakövekkel díszítve.

"Ebbe aztán foglalj négy sor drágakövet:
az első sorban karneol, topáz és smaragd legyen,
a másodikban karbunkulus, zafír és jáspis,
a harmadikban jácint, achát és ametiszt,
a negyedikben krizolit, ónix és berill." (Exodus 28:17)

Ennek a táblázatnak a drágakövei (Exodus 28:17) megegyeznek János apostol által megadott 12 drágakővel (Jelenések 21:19), egyetlen kivétel a rubín, a Nyilas jegyében, mely János apostolnál nem szerepel, helyette a chryzopras (krizopráz) áll itt.
Feltételezhetően az egyes drágakövek helyesen a csillagjegyek között helyezkednek el, ezért ugyanaz a drágakő két csillajegyhez is kapcsolható.
János apostol a jáspisz kővel kezdi a felsorolást, mely feltehetően Vízöntő és a Halak csillagképek között helyezkedhet el. Ez jól látható a fenti a táblázatból is, például a Bika jegyéhez az achát van legtöbbször hozzárendelve, de megjelenik itt a smaragd is, mert a következő jegyben az Ikreknél már a smaragd található. (Tehát eltolásokat találhatunk ez egyes renszerek közt.) Ezzel kapcsolatban lásd még [Zodiac Birthstones].
[1] Agate, Jasper and Chalcedony, [2] Onyx and Sardonyx, Carnelian and Sard, [3] Onyx,Sard,Sardonyx,

A következő táblázatok Izrael főpapjának melvédjén (efód) levő 12 drágakő elrendezését probálja megfejteni. 2. Mózes (Exodus) 28:17 által megadott elrendezés és János apostol által megadott elrendezés Jelenések 21:19, több mint valószinű, hogy "azonos" dologról beszél. Mivel a bibliafordítások nem egységesek a 12 drágakő mai neveit illetően, ezért több lehetőség is adódik. Az alábbi táblázat több bibliafordítás figyelembevételével lett összeállítva.

vedic astrology

1. táblázat: Izrael főpapjának 12 drágaköve és János apostol sorredje
smaragd 3₄	topaz 8₉	karneol, sardius 5₆
jáspis 12₁	zafír 1₂	(rubín) chyzopras 9₁₀
ametiszt 11₁₂	achát - chalcedon 2₃	hyacinth (gránát) 10₁₁
beryl 7₈	onyx - sardonyx 4₅	chryzolit (olivín) 6₇

[ 1, 2, 3, 10, 11, 12 ], [ 9, 8, 7, 6, 5, 4 ] Colors

A második táblázatban két cserét tartalmaz. Az így kapott elrendezés már nagyon sok átfogó szimmetriát mutat, viszont ez a felcserélés egy önkényes dolog, ami nincs a bibliai iratokban. Ennek okán ezt a szimmetriát (2. táblázat) csak mint érdekességet említem itt meg.

2. táblázat: Izrael főpapjának 12 drágaköve és János apostol sorredje
smaragd 4	topaz 9	karneol,(sardius) 6
jáspis 1	zafír 2	hyacinth (granát) 11
ametiszt 12 / 0	achát-chalcedon 3	(rubín) chyzopras 10
onyx - sardonyx 5	beryl 8	chryzolit (olivín) 7

Szimmetriák a 2. táblázat szerint:

1.     1 + 2 + ... + 11 + 12 = 78;    (a tarot kartyák száma)
2.     10 + 7 + 4 + 1 = 6 + 11 + 0 + 5 = 9 + 2 + 3 + 8 = 22;    (a Nagy arkána lapjainak száma, centrális szimmetria)
3.     4 + 7 = 6 + 5 = 1 + 10 = 11 + 0 = 9 + 2 = 3 + 8 = 11;    (centrális szimmetria)
4.     6 + 9 = 3 + 12;   5 + 8 = 2 + 11;  4 + 7 = 10 + 1;    6 + 5 = 11 + 0;   7 + 8 = 1 + 2 (+12);   10 + 3 = 4 + 9; (teljes centrális)
5.     4 + 9 = 5 + 8;    9 + 6 = 8 + 7;    1 + 2 = 0 + 3;    2 + 11 = 3 + 10;    (dupla szimmetria: jobb - bal)
6.     4 + 9 + 3 + 0 (+12) = 9 + 6 + 10 + 3;    1 + 2 + 8 + 5 (+12) = 2 + 11 + 8 + 7;    (dupla szimmetria: jobb - bal)
7.     9 + 0 = 1 + 8;    3 + 6 = 2 + 7;    4 + 3 = 2 + 5;    9 + 10 = 8 + 11;    (szimmetria: fent - lent - jobb - bal - közép)
8.     (4+1+12+5) mod 12 = (9+2+3+8) mod 12 = (6+11+10+7) mod 12 = 10;    (a három oszlop szimmetriája)
9.     4 + 1 = 0 + 5;    9 + 2 = 3 + 8;    6 + 11 = 10 + 7;    (az oszlopokon belüli a szimmetria)
10.     4+1+0+5=10; 10+12=9+2+3+8=22; 22+12=6+11+10+7=34;    (az oszlopok növekményének a szimmetriája)

* Kimondhatjuk, hogy ezek a szimmetriák olyan erősek a +12 kulcs alapján, hogy ezt az elrendezést nem hagyhatjuk figyelmen kívül. (Aki ezeket szimmetriákat tanulmányozza és felrajzolja, maga is meggyőződhet ennek jelentőségéről. Valójában a két felcserélés sem volt véletle, mert a mikro- és makrokozmosz tükröződésének törvényszerűségét rejti magában.)

Kristályok tulajdonságaival kapcsolatban lásd még:
Alapfogalmak, Piroelektromosság (turmalin), Piezoelektromosság (kvarc, turmalin, topaz) [*], Egyéb érdekességek (lézerek), A hét kristályszerkezet, Szimmetria, Kristályosodási sorozat, Kristályrács pdf, Drágakövek és tulajdonságaik.

Érdekesség a lézerekkel kapcsolatban
Általában a rubin, zafír, gránát és smaragd kristályokat dopálják különböző elemekkel (pl. króm, neodímium, erbium, stb.) azért, hogy azok speciális optikai tulajdonságokat és lézeraktív viselkedést mutassanak. A dopálás olyan kémiai módosítás, amely a kristályok atomjainak helyére egy másik atomot vagy iont helyez el, ami lehetővé teszi a kívánt lézeremisszió előállítását.

A leggyakrabban használt drágkövek a lézerek előállítására:
Rubin:
Az rubin volt az első olyan kristály, amelyet lézerek előállítására használtak. Az első lézer (az úgynevezett rubinlézer) 1960-ban készült, és ezt egy rubin kristály (alumínium-oxid, amelynek vörös színét a króm adja) hozta létre. A rubinlézer egy szilárdtest lézer, amelyet a krómionokkal dúsított alumínium-oxid kristályban használnak.
A rubin kristály lézeraktív anyagként működik, és a lézer kibocsátásához szükséges energiát a optikai pumpálás (például fény vagy más elektromágneses sugárzás) révén nyeri el.

Zafír:
A zafír (általában alumínium-oxid formájában) szintén alkalmazható lézerkristályként, különösen neodímium-dopált zafír, amelyet Nd:YAG lézerként is ismerünk. Ebben az esetben a zafír kristályt neodímium ionokkal dúsítják, és ilyen módon egy szilárdtest lézert hoznak létre.
A zafír a lézerekben alkalmazott egyik kiemelkedő anyag, mivel stabilitása és optikai tulajdonságai miatt használják széles spektrumú alkalmazásokban, például orvosi lézerekben.

Gránát:
A gránát kristályokat is használják lézerekben, leggyakrabban a neodímium-dopált gránátok (pl. Nd:YAG lézer) formájában. A gránátok, mint az alumínium-gránát vagy a yittrium-alumínium-gránát (YAG), az egyik legelterjedtebb anyagok, amelyeket a szilárdtest lézerekhez alkalmaznak.
A neodímium-dopált YAG (Nd:YAG) lézerek széles körben használtak az iparban, orvosi alkalmazásokban és a kutatásban.

Zirkon:
A zirkon (ZrSiO₄) egy ásvány, amely szintén alkalmazható lézertechnológiában, különösen a zirkon-dopált kristályok. Azonban nem annyira gyakori, mint a rubin vagy a gránát.
A zirkon lézerek egyik fő előnye a széles spektrumú emittált fény és a viszonylag erős optikai tulajdonságok, amelyek lehetővé teszik a lézersugár kibocsátását. A zirkont különböző ionokkal (például neodímium vagy erbium) is dopálhatják, hogy alkalmazható legyen szilárdtest lézerekhez.
A zirkon elsősorban kutatási alkalmazásokban és speciális optikai eszközökben kerül használatra.

Smaragd:
A smaragd kristályok is szerepelhetnek a lézertechnológiában, bár nem olyan elterjedtek, mint a rubin vagy a zafír. A smaragd lézerekben használt berillium-alumínium-oxidos alapú kristályok a zöld lézerek előállítására alkalmazhatók.
A smaragd lézerek általában kisebb teljesítményűek és specifikus alkalmazásokra használják őket, például optikai kutatásokban, genetikában vagy művészeti területeken.

Topáz:
A topáz (Al₂SiO₄(F,OH)₂) is egy olyan kő, amely használható a lézertechnológia területén, bár nem annyira gyakori választás, mint a rubin vagy gránát. A topáz lézerek működése alapvetően a szilárdtest lézerekhez hasonló elven alapul, és dopálható fémionokkal (például neodímium).
A topáz kristályok előnyösek lehetnek a speciális fényforrások vagy kutatási célú alkalmazások esetén. A topázok nemcsak optikai alkalmazásokra, hanem a speciális fény- és optikai berendezésekben is előfordulhatnak.

Mindez azért érdekes, mert ezek a lézerek, mintha a Mars, a Szaturnusz és a Merkur erőivel (az erős hit manfesztálódásával) lennének analogikus kapcsolatban:
Mars: rubin, zafír
Szaturnusz: gránát, zirkon
Merkúr: smaragd
Ezzel kapcsolatban lásd: "A hét csillaga titka" cikket.