Pozitív és negatív, aktív és passzív

"Isten legteljesebb szeretete abban nyilvánul meg, hogy az általa teremtett lények felismerjék, különvált pozitív és negatív részre. Eszerint minden teremtettet aktívra és passzívra, pozitívra és negatívra osztott, amivel abszolút, örök érvényű törvényszerűség jött létre." (Franz Bardon)

Itt 4 kvalitás jelenik meg.
1. Aktív (alkotó és teremtő, kisugárzó, férfias jang)
2. Passzív (fenntartó és ápoló, befogadó, megvalósító, nőies jin)
3. Pozitív (építő és életadó, szerető, kegyelmes, inspiráló)
4. Negatív (romboló, megkövetelő, ítélkező, kényszerítő)

Mi a negatív erők (illetve lények) feladata és miért léteznek?
Minden rendszer, ami fejlődik hibákat is teremt. A negatív erők feladata a hibák felderítése és eltávolítása, a pozitív erőké pedig a fejlődés bebiztosítása. Így a teremtett világban a fejlődés és a hibák korrigálása is egyszerre történik. Tehát a negatív lények azt vizsgálják, hogy az ami megszületik összhangba van-e a univerzális törvényekkel. Abban az esetben, ha hibát találnak, akkor azt is felmérik mekkora hibáról van szó. Lebontják vagy megsemmisítik mindazt, ami ellentmond az univerzális törvényeknek, illetve kikényszerítenek bizonyos változásokat. Rosszab az, amikor inspirációhoz folyamodnak, hogy lássák milyen nagy a veszélyek forrása, és így hagyják kibontakozni azt, hogy még nagyobb hibák keletkezzenek, amivel kikényszerítenek egy végső megoldást az adott problémára. Mondanom sem kell, hogy egy ilyen radikális megoldás általában katasztrofális rombolással végződik. Ennek egyik nagyon jó példája Atlantisz bukása volt. *

Tehát a negatív lények ereje szintén az univerzális törvényekre támaszkodik, megkövetelik azok betartását, de erejük nem az építésben, hanem a lebontásban nyilvánul meg.

Társadalmunkban, amikor negatív erők vették át a vezetést, általában abszolutista rendszer lépett életbe, megkövetelve bizonyos magatartást (gondolkodást, viselkedést), mert legtöbbször a törvény vagy rendeletek általi uralomban látták a megoldást. Szabadság és szeretet helyett inkább a törvény és az erő (kikényszerítés) eszközeihez folyamodtak, mintegy monopolt szerezve az emberek érzelmi világa felett. Irányitani akarták annak fejlődését, konkrét célok elérése érdekében, a cél szentesíti az eszközt jelmondattal.

Másik eset, amikor a negatív lények nem maradnak meg az őket megillető poszton, és átakarják venni a pozitív lények küldetését, irányítani kívánják a fejlődést. Ezt általában maguk az emberek inicializálják (valamilyen rejtett önző okok miatt), ami által a negatív lények meghívást és szabadkezet kapnak világunkban, mert a felelőség azokra az emberekre (mágusokra) hárul, akiknek akaratát végrehajtják.

Probléma viszont abban van, hogy csupán a törvények kényszerítő igája által nem lehet létrehozni a boldogságot és a szeretetet.
A törvények abszolutizálása általában nem hoz valódi megoldást, mert a törvények az eszmékből születnek, tehát nem a törvények a fejlődés és a boldogság forrásai. Ezért mondja az Írás, hogy csupán a törvények betartásával senki sem igazul meg Isten előtt.
Ezekre a problémákra mutatott rá Jézus is, és ennek alapján született meg az Újszövetség, Isten és az emberek közt.

Balaam